Kategória: Társasjátékok.
Sakk
A világ nyugati felén a sakk valószínűleg a legtöbbet játszott játék. A hossza valójában néhány tucat lépéspár, bár egy-egy lépésnél a gondolkodási idő sok lehet. Sakkórával érdemes limitálni a játékhosszt. Szeretek sakkozni, fiatalabb koromban amatőr versenyeken is részt vettem. Mivel ennélfogva a szívemhez kicsit közelebb áll, mint a többi, összegyűjtöm véleményemet, előnyeit és - társasjátékos szemmel nézve - a hátrányait.
Előnyök:
- Nyelvfüggetlen.
- A világon nagyon sokan ismerik a szabályait.
- A szabályai igen stabilak. Az elmúlt pár évszázadban már csak apróságok változtak.
- Vannak rangos versenyek, jól definiált sorrend. Rendeznek világbajnokságot is, van megbecsült világbajnok.
- Komoly elmélete alakult ki, lehet benne fejlődni.
Hátrányai:
- Aránytalanul bünteti a rossz lépést. Ha elnézünk egy tisztet, akkor már adhatjuk is fel a játszmát. Ellenpélda: a góban ha elveszítünk egy kisebb területet a tábla egyik részén, akkor pont annyira büntet, mint várjuk: a tábla egyik részén elveszítettük azt a területet. De ha a tábla másik részén megnyerünk egy ugyanakkora területet, akkor az előző veszteség kompenzálódik. Ott a hiba következménye sokkal arányosabb, mint a sakkban. A sakkban nem mondhatjuk azt, hogy "elnéztem ugyan egy huszárt a vezérszárnyon, de a királyszárnyon egész jól állok, ezért folytassuk". Nem: korai tisztelőnyben létezik egy egész jól következő forgatókönyve a játszma megnyerésének, emiatt tiszthátrányból fel szokás adni a partit.
- Nehezen tanulható. Ha valaki már régóta sakkozik, nehezen tudja elképzelni, hogy valójában mennyire összetett is pusztán a szabály. Azt gondolnánk, hogy van pár figura, és mindegyik lép valahogy, nem bonyolult, de valójában nagyon hosszú ideig tart megtanítani valakit sakkozni. Pusztán a szabályokra; tehát arra, hogy szabályosan végig tudjon játszani egy partit. Ellenpéldaként szintén a gót hozom fel: ott a szabály annyi, hogy játékosok felváltva tesznek le köveket, az ellenfél bekerített követi levesszük, és a végén az nyer, akinek nagyobb a területe. Egyetlen fontos extra szabály van csak: nem szabad olyat lépni, hogy egy már korábban kialakult állás ismét előforduljon. Így, egy-két mondatban lehetetlen összefoglalni a sakk szabályait.
- A kezdő játékos előnye. A szabály nem kompenzálja a kezdő játékos hátrányát. A sakkmegnyitás elmélete persze már rég kihúzta a méregfogát ennek, ill. bizonyos sakkversenyeken, ha két játékos ugyanolyan ellenfelek ellen ugyanannyi pontot ért el, akkor előbbre sorolhatják azt, aki többször volt sötéttel, de maga az alapjáték nem kompenzálja.
- Az eredmény túl szűk. Világos nyert, döntetlen, sötét nyert. Ennyi. Nincs értelmezve az a kérdés, hogy mennyire nyert. A góban a végén pontszámok vannak. Ráadásul a sakkban a végeredmények száma nemcsak túl kevés, hanem túl sok is: van ugyanis döntetlen. A góban ilyen nincs: a kezdő játékos előnyét kompenzáló pontszám ugyanis nem egész, hogy döntetlen végeredmény ne lehessen.
- Elmélet, mint hátrány. Túl mély a sakk elmélete. Látszólag ezzel nincs semmi probléma: aki többet tanul, annak lehetnek jobbak az eredményei, nem? Csakhogy ez túlkompenzál szerintem: még a nem abszolút kezdő, de gyenge játékosok is úgy játsszák a megnyitásokat, mint a nagymesterek, egészen az első olyan lépésig, amire már nem emlékeznek, vagy nem találkoztak vele korábban. Ott egy drasztikus minőségbeli romlás következik. Az erősebb játékos egy gyengébb ellen emiatt gyakran lép egy nem túl jót az elején, hogy minél előbb "eltegyék a könyvet". Egy másik módszer ennek kiküszöbölésére az ún. Fischer-sakk: az elején kisorsolják a tisztek kezdőpozícióját.
- Csak hasonló játékerejű játékossal érdekes a játszma. Ha két játékos között van mondjuk 100 Élő-pont különbség, akkor szinte felesleges asztalhoz ülniük, nincs mechanizmus, ami kompenzálná a tudásbeli előnyt. Tehát túl kevés az a játékos, aki ellen valóban élvezetes a parti. Ez persze nyilván mindenhol így van, de pl. a góban van egy jól meghatározott előnyadási rendszer, amely egész jól kiegyensúlyozza az esélyeket.
- Idő. Egy sakkparti hosszú ideig tart! Pl. azokon a versenyeken,a melyeken én részt vettem, az alap játékidő 2-2 óra volt, fél-fél óra ráadással, ami összesen 5 óra hossza. A "körítéssel" (odautazás stb.) szinte egy egész munkanap!
- Tematika. Számomra a játékok tematikája nem annyira hangsúlyos, emiatt került ez a lista végére. De azért gondoljunk bele, miről is van szó! Vagyunk mi és van az ellenség. A cél az ellenség királyának az elfogása, az eszköz pedig az ellenség haderejének a kiirtása a saját haderő feláldozásával úgy, hogy a mi áldozatunk kisebb legyen, mint az ellenség vesztesége. Mi ebből a tanulság? Ha minden katona meg is hal, és csak egy gyalogos marad, aki a belső fejlődésével vezérré változik, és elkapja az ellenség királyát, akkor az egy pozitív forgatókönyv volt. Hááát, nem is tudom… Még a Monopolynak a gyűlölt tematikája, amelyben a cél a többiek anyagi tönkretétele, és az aránytalan meggazdagodás a többiek nyomorán, kedves kis délutáni matiné a sakk tematikájához képest. Ellenpéldák a pozitív tematikákra. A góban területeket foglalunk. Ám ott megtanít a játék arra, hogy "aki sokat markol, az keveset fog": valamekkora területet az ellenfélnek is hagyni kell, mert ha mindet megpróbáljuk elvenni, akkor esetleg mi magunk veszítünk el mindent. A társasjátékokban háborúról is szól a Korokon Át, de ott benne van a fejlődés, ill. az, hogy még egy számunkra előnytelen nemzetközi egyezmény is össz-egészébe véve előnyösebb lehet, mint egy bizonytalan kimenetelű háború. A Mars Terraformálásának tematikája pedig kifejezetten előremutató: tegyük élhetővé a Marsot, hogy ha a Föld élhetetlenné válna, akkor tudjon az emberiség hova menekülni.
Egyébként így utólag, kissé kívülről, kissé belülről, a sakknak a következő fontos részeit látom:
- Megnyitás: ez az, amit legjobban meg lehet tanulni. Érdemes ismerni a legfontosabb megnyitások alaplépéseit, és világossal ill. sötéttel is néhányat mélyebben megismerni. Sötéttel legyen forgatókönyvünk e4-re és d4-re.
- Középjáték: stratégia és taktika. A taktika az egyszerűbb: pl. "ütésbe teszem a gyalogot, és ha leüti a bástyával, akkor úgy tudok sakkot adni a huszárral, hogy közben a bástyát is támadom, így minőséget nyerek". Tehát pár lépéses kis kombinációkat jelent a taktika. A stratégia ennél általánosabb: "a következő 10-15 lépésben előkészítek egy vezérszárnyi támadást". És ez utóbbit lehet apró lépésekre lebontani.
- Végjáték: elsősorban tudnunk kell mattot adni egy vezérrel vagy egy bástyával. Másodsorban gyalogelőny esetén tudnunk kell azt kivezetni. Fordítva: gyaloghátrányban tudnunk kell kihasználni az ellenfél hibáját és döntetlenre menteni a partit.A megcélzott játékerőtől függően sok egyebet is meg kell tanulnunk.
A stratégia egyébként az a pont, ahol megállt a fejlődésem: egész jól kitanultam a megnyitásokat, a végén meg tudtam nyerni a "megnyert" partikat, szerintem taktikában sem voltam rossz (bár sokszor elnéztem dolgokat), a stratégiában viszont csődöt mondtam. Szinte mindegyik partiban eljött az a pont, amikor már túl voltunk a megnyitáson, elsáncoltam, a könnyű tisztekkel elléptem az alapvonalról, a vezérrel is, mindezt akár 2-3 tempóval előbb, mint az ellenfelem, de nem tudtam mit kezdeni az így kialakult előnnyel. Ilyenkor mindig gondolkodtam vagy fél órát, majd léptem egy ötlettelent. A nálam erősebbek ezen a ponton kerekedtek felül. A hozzám hasonló játékerejű játékosok szintén léptek "csak úgy", és ez esetben a legtöbbször az történt, hogy az veszített, aki előbb hibázott. Rendkívül ritkán fordult csak elő, hogy úgy nyertem volna, hogy egy jól felépített stratégiával felülkerekedtem az ellenfelemen, és győzelemre vittem az ügyes taktikai lépésekkel megszerzett apró előnyöket. És ez elkedvetlenített.
Egyébként számos sakk oldal létezik, pl. ez: https://www.chess.com/.
A sakknak nagyon sok variánsa létezik. Érdemes kipróbálni a francia sakkot, melyben ütéskényszer van, a királynak nincs kitüntetett szerepe, és a játékos célja az, hogy minél előbb elfogyjon a figurája. A másik a tandem sakk (vagy bolond sakk), amikor négyen játszanak párban 2 táblán, és a társunk által leütött bábut szabályos lépésként fel tudjuk tenni a mi táblánkra. Ez utóbbinak számos variánsa ismert (pl. nem szabad egyből sakkor adni, nehéz tisztet nem szabad ellenfelünk alapsorára helyezni, csak azokat a figurákat használhatjuk fel feltevéskor, amelyek már akkor a rendelkezésünkre álltak, amikor ránk került a sor stb.), ezekben meg kell egyezni játék előtt. Mindkettő variánsnak igen jó a hangulata, viszont ügyeljünk arra, hogy komoly parti előtt közvetlenül ilyet ne játsszunk.
Gó
Valószínűleg ez a legtöbbet játszott játék a világon, ugyanis a Távol-Keleten sokkal több gó játékos van, mint a nyugati világban sakk játékos. A mechanizmus gyakorlatilag triviális, felváltva teszünk le golyókat, és megpróbáljuk beszorítani a másikat. Egyszerűsége ellenére sokkal mélyebb mint a sakk. Valamint előnyös tulajdonsága még az, hogy az elején egy rossz lépésnek nincs olyan drasztikus következménye, mint a sakkban. A sakkal ellentétben, ahol gyakorlatilag csak azonos játékerejű játékosok között érdekes egy játszma, a góban van esélykiegyenlítő mechanizmus, melynek következtében nagy játékerő különbség esetén is érdekes lehet egy játszma.
Számos gó oldal is létezik:
- https://www.gokgs.com/ - online játék
- https://senseis.xmp.net/ - adatbázis
Malom
A malom valószínűleg a legegyszerűbb olyan kétszemélyes teljes információs játék, amelyet a számítógép már "megfejtett", az ember viszont nem tudja, így továbbra is élvezhető. Szabályvariánsok vannak, így a játék elején mindenképpen célszerű egyeztetni!
Reversi
Könnyen tanulható és egzakt lépésszámban befejeződik.
Hive
Mindenféle bogarakat rakunk és mozgatunk, miközben igyekszünk ellenfelünk méhkirálynőjét körbe zárni. Jópofa modern teljes információs játék, melyhez gyártottak három kiegészítőt is. Az ára viszont ahhoz képest, hogy néhány követ tartalmaz csak (és egyébként nyugodtan lehetne néhány kartonlap is), igen drága.
Battle Sheep
Ugyancsak modern kétszemélyes teljes információs játék, ahol a játékosok előbb kialakítják a játéktáblát, majd elhelyezik és mozgatják birkáikat. A cél minél nagyobb területet elfoglalni. Nagyon jó játék, jó szívvel ajánlom mindenkinek!
Quarto
Ez egy modern két személyes teljes információs játék, mely lényegében maximálisan 16 lépéspárig tarthat, ennek ellenére igen mély. Kombinációkat kell kihozni, pl. négy egyforma magasságú figura egy sorban.
4
Klasszikus játék, ahol 7 oszlopba potyogtatjuk a zsetonokat, és iyekszünk vízszintesen, függőlegesen vagy átlósan négyet egymás mellé rakni.
Dáma
Sakktáblán játszható 8-8 gyaloggal, amelyek átlósan haladnak előre, ha sikerül átugorni az ellenfél bábuját, akkor azt levesszük, és ha elértük az ellenfelünk alapsorát, akkor vissza is léphetünk.
Tic-tac-toe
Valószínűleg a legtöbb gyerek első teljes információs játéka, melyben a döntetlen stratégiára elég gyorsan rá lehet jönni, így valójában nem jól játszható játékról van szó.
Ötödölő
Egy négyzetrácsos papír lapra és két (lehetőleg különböző színű) tollra van szükség. Felváltva rajzoljuk a papírra a jelünket, és a célunk az, hogy összejöjjön 5 vízszintesen, függőlegesen vagy átlósan. Kevés anyagigénye miatt igen praktikus, jól játszható, gyorsan befejeződik egy játszma.
Connect6
Magyar nevet nem találtam, de hívhatnánk "hatodoló"-nak is: egyszerre kettőt lépünk, és 6 hosszú sorozatot kell létrehozni. A tervezője gó táblával ajánlja, akár úgy, hogy összetolunk 9 gó táblát, ezáltal készítve egy 59x59-es táblát.